Magyar Gyógyszerészi Kamara

Törvényi meghatározottsága

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 1989-ben jött létre egyesületi formában. Köztestületi működésének törvényi alapját a Magyar Gyógyszerészi Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény jelentette, amely 1994. május 7-én került kihirdetésre. 1994 és 2006 között több közigazgatási hatósági feladatot is ellátott. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény ezeket a feladatait más közigazgatási szervekhez telepítette, beleértve a szakmai etikai ügyeket intézését is. Jelenlegi jogi környezetét a 2011 tavaszán bekövetkezett törvénymódosítás adja, ekkor átalakult hatásköre és feladatköre. Helyreállításra kerültek köztestületi funkciói és a szakmai önkormányzatiság.

Felépítése

• Országos hatáskör
  • küldöttközgyűlés
  • elnökség
  • felügyelő bizottság
  • etikai kollégium
  • etikai bizottság
  • állandó bizottságok
    • ipari állandó bizottság
    • oktatói állandó bizottság
    • alkalmazott állandó bizottság
    • ifjúsági állandó bizottság
  • munkabizottságok (pl. szakmai, kommunikációs, közgazdasági, adatelemző)
  • országos hivatal
• Területi szervezetek (21 = 19 megye + Budapest + Kórházi-klinikai gyógyszerészeti)
  • küldöttgyűlés/közgyűlés
  • elnökség
  • felügyelő bizottság
  • etikai bizottság

Működése, feladatai

Az elmúlt 12 évben a Kamara kezdeményezésére és aktív együttműködésével a gyógyszerellátás területén strukturális rendszerváltás volt, amelynek deklarált céljai közé tartozott a gyógyszerellátás egészségügybe történő visszaintegrálása, a gyógyszer- és ellátásbiztonság, a költséghatékony működtetés és szolgáltatások megfelelő minőségének garantálása. Ehhez kapcsolódóan ma a gyógyszertárak létesítését a szükségleti elv határozza meg, döntés született a gyógyszertárak nemzeti érdekkörben tartásáról és többségi gyógyszerészi tulajdonlásáról, továbbá adottak a személyes felelősség érvényesítésének és a gyógyszerészi kompetenciák rendezésének a feltételei.

A strukturális rendszerváltás után a Kamara elindította a „szakmai rendszerváltás” programját. Ennek keretei között a gyógyszerellátás szakmai, gazdasági és etikai feltételeinek javítása mellett kiemelt cél (1) a gyógyszeralkalmazás kockázatainak minimalizálása (gyógyszerbiztonsági validálás), (2) a népegészségügyi programokba történő integrálódás és (3) a betegek gyógyszerhasználati adherenciájának fejlesztése. Ezek olyan célkitűzések, amelyek alapszabályban való rögzítése indokolt, ezért a Kamara Küldöttközgyűlése a működés keretein túl az Alapszabályban rögzítette a Kamara céljait és feladatait. Az alapszabály legutolsó ez irányú módosítására 2019. május 10-én került sor.

A Kamara célja

• a magyar egészségügy ellátórendszerében érvényesíteni a gyógyszerészeti szakmai szempontokat és megteremteni a gyógyszerészek hivatásgyakorlásához szükséges feltételeket;
• a gyógyszerellátás valamennyi területén érvényesíteni a biztonság, a minőség és a hatékonyság követelményrendszerét;
• az egyetemi képzés során megfelelő számú és feladatai magas színvonalú ellátására képes, megfelelő hivatástudattal rendelkező gyógyszerész képzése;
• a gyógyszerészek szakképzése és továbbképzése során a gyógyszerészeti tudomány mindenkori állásának megfelelő, a betegek érdekeit szolgáló, a napi gyakorlatban hasznosítható képzésben részesüljenek a gyógyszerészek;
• a gyógyszerészek jogszabályban elismert kompetenciáinak érvényesítése a napi gyakorlatban a lakossági gyógyszerellátás, a kórházi és klinikai gyógyszerészet, a gyógyszergyártás és a minőségbiztosítás területén; a gyógyszerészi kompetenciák bővítése a szakmai és társadalmi elvárásokkal összhangban,
• a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális önállóságának és a lakossági gyógyszerellátást nyújtó gyógyszertárak tulajdonosi, gazdasági és szakmai integritásának erősítése, továbbá a hivatásgyakorlás feltételrendszerének megteremtése;
• a gyógyszerellátás zavartalan, gyógyszer- és betegbiztonságot szolgáló feladatvégzéséhez szükséges források biztosítása;
• a lakossági gyógyszerellátásban az Európai Bíróság döntéseinek szellemében a gyógyszertárak a személyi jogos gyógyszerész szakmai irányításával, tényleges és minél nagyobb arányú többségi gyógyszerészi tulajdonban működjenek;
• a fekvőbeteg-gyógyintézetek gyógyszerellátásában az intézeti gyógyszerészek szakmai szerepkörének megerősítése, a kórházi betegek ellátása során a klinikai gyógyszerészeti szakmai elvek hatékony érvényesítése, a munkakörülményeik biztosítása, egzisztenciális elvárásaik megvalósítása, és megfelelő életpályamodell kidolgozása;
• a gyógyszeriparban dolgozó gyógyszerészek tudásuknak és felkészültségüknek megfelelő munkakörökben, meghatározó szereplőjévé váljanak a magyarországi gyógyszergyártásnak és – kutatásnak;
• a felsőoktatásban és a közigazgatásban dolgozó gyógyszerészek hatékony érdekvédelme, szakmai, egzisztenciális és financiális vonatkozásban egyaránt;
• fiatal, főként pályakezdő gyógyszerészek, gyógyszerész végzettségű egyetemi oktatók szakmai kibontakozásának elősegítése és az alkalmazott gyógyszerészek működésének támogatása;
• a gyógyszerészek a jogi, szakmai és etikai követelményeket betartva, a gyógyszerekért, a betegekért és munkahelyükért viselt felelősségtudattal végezzék gyógyszerészi tevékenységüket.
• a gyógyszerészet társadalmi presztízsének javítása,
• gyógyszertár-működtetés szakmai és gazdasági támogatása,
• a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának elősegítése,
• a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének elősegítése és koordinálása.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara feladatai a törvényben rögzítettek szerint:

• az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – külön jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
• megalkotja alapszabályát;
• a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat alkot és tagjával szemben etikai eljárást folytat le;
• véleményezési jogot gyakorol
• felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
• nyilvántartást vezet a tagjairól;
• közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzéseket szervez;
• feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;
• ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
• az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
• közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, a kötelező továbbképzéseket minősítheti, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételi megvalósulásának ellenőrzésében részt vesz – feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
• tagját meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;
• jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
• ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.
• külön jogszabályban meghatározott esetekben szakértőként részt vesz a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban.

Nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Gyógyszerészi Kamara tagja a Pharmaceutical Group of the European Unionnak (PGEU).

Kiadványai

• Gyógyszerészi Hírlap (havonta, valamennyi tagnak térítésmentesen)
• Hírlevél (kéthetente valamennyi tagnak emailen)
• mgyk.hu
• Magyar Gyógyszerészi Kamara Facebook oldala
• Magyar Gyógyszerészi Kamara YouTube csatornája