| ALAPADATOK | |
|---|---|
| Kamara elnevezése | Magyar Orvosi Kamara (MOK) |
| Cím | 1068 Budapest, Szondi u. 100. |
| Levelezési cím | 1390 Budapest 62., Pf. 175. |
| Honlap | www.mok.hu |
| mok@mok.hu | |
| Telefon | +36 (1) 269-4391 |
| Elnök | Dr. Kincses Gyula |
| Alapítás éve | 1994 |
| Taglétszám adatok | Diplomás taglétszám összesen: 50.797 fő (ebből orvos: 40.469 fő, fogorvos: 8.399 fő, nem orvos: 1.929 fő) |
A Magyar Orvosi Kamara története
Az orvosok szakmai szerveződése a 19. századra nyúlik vissza. 1837-ben létrehozták a Magyar Királyi Orvosegyesületet, majd a kiegyezés után sorra alakultak a különböző szakmai szervezetek, így az Országos Orvosszövetség, vagy a Budapesti Orvosi Kör, a magángyakorlatot folytató orvosok és a „pénztárorvosok” szervezetei, de az egységes szerveződés alapját a 1936 évi I. tc. „Az orvosi rendtartásról” teremtette meg és 1936-tól 1945-ig működött az Országos Orvosi Kamara.
1945 és 1988 között nem működött orvosi kamara Magyarországon. 1988 decemberében, a rendszerváltás folyamatában megalakult a magát köztestületként definiáló, önkéntes tagságú Magyar Orvosi Kamara (MOK). A MOK történetében fontos mérföldkő a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény, melyet az Országgyűlés az 1994. március 8-i ülésnapján fogadott el. A törvénnyel a jogalkotó elismerte az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.
A 2006-os év súlyos fordulatot hozott az egészségügy területén működő három hivatásrendi kamara életében: a 2007. április 1-n hatályba lépett 2006. évi XCVII. évi törvény megszűntetette a kötelező kamarai tagságot, egyben elvonta a köztestületi feladatok és jogosítványok jelentős részét. 2010. után megváltozott a MOK szerepe, és az egészségügyi kamarákról szóló törvény módosítása 2011. június 1-től mindhárom szakmai kamarában újra kötelezővé tette a kamarai tagságot.
A MOK megújulása 2019 decemberében kezdődött, amikor az Országos Küldöttközgyűlés az addigi a tisztségviselők meghatározó többsége helyett új tisztégviselőket választott. A megújult MOK aktívabb szerepvállalással az egészségpolitika ismert és elismert szereplőjévé lépett elő.
Felépítése
A Kamara felépítése kétszintű: országos és területi szint.
A Kamara önkormányzati elvű működése a területi szervezetek és az országos testületek, azok tisztségviselői tevékenysége révén valósul meg. A választott tisztségviselők és testületi tagok mandátuma négy évre szól, ezért négyévente minden kamarai szinten választásokra kerül sor. A MOK Országos Elnökségét az elnök, az alelnökök (3 fő), a főtitkár és a titkárok (4 fő) alkotják.
A legfőbb döntéshozói testület az Országos Küldöttközgyűlés (cca. 400 fő küldött), amely évente legalább egyszer ülésezik. A Területi Szervezetek Tanácsa (tagjai a megyei/területi elnökök és a MOK elnöke) a küldöttközgyűlések közti időszakban döntéseket hoz a kamara folyamatos működés érdekében. A napi munkát az Országos Elnökség (9 fő) irányítja.
A MOK-nak 2 állandó bizottsága van: Országos Felügyelőbizottság és Országos Etikai Bizottság, amelyek a kamara feladatainak végrehajtását segítik.
Az Országos Etikai Kollégium feladata az általános érvényű etikai elvek megfogalmazása, kidolgozása.
Működése, feladatai
MOK erős önkormányzatisággal rendelkező független, érték vezérelt, szakmai köztestület, amely a kollektív orvosi jogok mellett – a reprezentatív ágazati szakszervezet erélytelensége miatt – kénytelen munkavállalói érdekképviseletet is ellátni. A MOK számára alapvető érték a populációs egészségnyereség maximalizálása, egészségpolitikai megfontolásaink ezen az elven nyugszanak.
A Magyar Orvosi Kamara választott testületei, tisztségviselői útján maga látja el a törvényekben meghatározott közhatalmi, szakmai, illetve érdekképviseleti feladatait, intézi szakmai ügyeit, véleményezi a gyógyító tevékenység körülményeit meghatározó egészségpolitikát.
Feladatkörébe tartozik tagjai tevékenységének etikai szempontú kontrollja, s e kontroll alapjául szolgáló normatívák megalkotása, illetve véleményezése, anyagi és szakmai helyzetüket érintő folyamatokban való részvétel, közhatalmi eszközökkel a kamarai autoritás érvényesítése, szociális biztonságuk érdekében a tagok segélyezése, illetve mind több és több kedvezményes tagi szolgáltatás biztosítása.
A feladatkörébe tartozó feladatait illetően a MOK úgy jár el, hogy szakmai, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, tagjait érintően etikai eljárást folytat le, egyetértési jogot gyakorol, és részt vesz a hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítási szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában, továbbá véleményezési jogot gyakorol minden olyan jogszabály megalkotásánál, amely érinti az egészségügyet, illetve közvetlenül befolyásolhatja tagjai szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét, minden olyan döntés felett, amelyet az állam, az egészségbiztosítás, valamint az önkormányzatok hozhatnak az orvosi működés szervezeti, működési rendjét, fejlesztési terveit és irányait, valamint a magasabb vezetői, illetve vezetői, valamint háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok munkaviszonyban történő foglalkoztatására szóló megbízásait, illetőleg e megbízások visszavonását illetően.
Nemzetközi kapcsolatai
CPME (Európai Orvosok Állandó Bizottsága) – teljes jogú tagság 2004-től
EFMA (European Forum of Medical Associations)
Közvetlen kétoldalú kapcsolatok az európai orvosi kamarákkal.
Kiadványai – kommunikációs felületei
A MOK honlapja – www.mok.hu
Mára a MOK legfontosabb kommunikációs felülete, ahol naprakész információkkal látjuk el úgy a szakmai közösségünket, mint a tevékenységünk iránt érdeklődőket.
A MOK honlapnak kiemelendő a transzparencia oldal, amely minden hivatalos levelezésüket, állásfoglalásunkat közli.
Orvosok Lapja
A Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata 2004. március 17-től Orvosok Lapja címen jelenik meg, több mint 41 ezer példányban.
Az újság a kamara céljait, törekvéseit tolmácsolja, s miként már a neve is sugallja, összetartozásunkat fejezi ki. Közvetíti továbbá a szakmapolitika izgalmas, sokszor ellentmondásos kérdéseit és bemutatja az orvostársadalom érdekes személyiségeit, társadalmi eseményeit.
Kiemelt helyet ad az orvosi lét elengedhetetlen követelményének, a szakmai továbbképzésnek is, értékes összefoglalók, guide-line-ok formájában. Céljaink között szerepel az orvosi hivatás értékeinek bemutatása, az egészségügyben dolgozók önbecsülésének és társadalmi presztízsének növelése.
You must be logged in to post a comment.