Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK)MKVK_logo1

ALAPADATOK
Kamara elnevezése Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Cím 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 8.
Honlap www.mkvk.hu
E-mail mkvk@mkvk.hu
Telefon +36 (1) 473-4500
Fax +36 (1) 473-4510
Elnök Dr. Lukács János
Alapítás éve 1997

 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara olyan önkormányzat, amely az 1997-es megalakulása óta eltelt években nem csak a működéséhez szükséges szakmai és szervezeti rendet, hanem a könyvvizsgálat nemzetközi követelményekhez igazodó feltételeit is megteremtette, s egyúttal társadalmi elfogadottságot is szerzett. A könyvvizsgálók megbízói, a kormányzat és a jogszabályokat előkészítő minisztériumok is partnernek tekintik a szervezetet. Szakmánk (egyúttal hivatásunk) az átlagosnál nagyobb hatást gyakorol a környezetre – jelentős szerepet vállalunk a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmezőségi viszonyok objektív megítélésében –, ezért felelősségünk is átlag feletti.


A könyvvizsgálat olyan hivatás, amely minden társadalomban kulcsfontosságú szerepet tölt be az általános és a piaci bizalom, hitelesség megteremtésében, megőrzésében, esetenként helyreállításában. Önkéntes jogkövetésre ösztönzi a vállalkozásokat, és erősíti az ellenőrzöttség tudatát. Egy független szakértő jelenléte az egyik legfőbb visszatartó erő a visszaélések, a csalások elkövetése – fiktív számlák befogadása, bevételek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése – ellen, hozzájárul a vállalkozás adózási–számviteli–vagyongazdálkodási színvonalának emeléséhez, a költségvetési bevételek határidőre történő befolyásához, a hitelezők és a befektetők védelméhez, csökkenti a társaságok tőkeköltségeit, alapvető összetevője a pénzügyi stabilitásnak, bizonyosságot szolgáltat a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének valódiságáról.


A könyvvizsgálói vélemény megformálásához, az elvégzendő könyvvizsgálói munka minőségének garantálásához olyan standardokra van szükség, amelyeket minden könyvvizsgáló elfogad, és egységesen alkalmaz. Magyarországon kollégáink a nemzetközi standardokhoz igazodó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján végzik a könyvvizsgálatot. Minden könyvvizsgálónak be kell tartania ezen előírásokat, mert csak ekkor írhatja azt bárki is a független könyvvizsgálói jelentésében, hogy a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardnak megfelelően járt el.


Értéket teremtenek a költségvetés számára azzal, hogy önkéntes jogkövetésre ösztönzik a vállalkozásokat, erősítik az ellenőrzöttség tudatát. A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásoknál megszűnik a könyvvizsgáló által biztosított külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, melyet csak az állam ellenőrző szerepének erősítésével lehet megfékezni. Ez viszont egyáltalán nincs összhangban az állam szerepének, az állami bürokrácia leépítésének, az állami működés költségei csökkentésének törekvéseivel.


A könyvvizsgálat, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara története


Magyarországon a XX. század első felében történtek kezdeményezések a hazai revízió kialakítására. 1911-ben néhány jeles szakember, akik a szükséges elméleti ismereteken túlmenően megfelelő gyakorlati tapasztalattal is rendelkeztek (bíróságokon vagy bíróságon kívüli könyvszakértők) megalakították a Magyar Revizorok Szövetségét, mely pár éves munkásság után megszűnt.


Pár szakmai próbálkozást követően az ország gazdasági berendezkedése miatt a könyvvizsgálók mozgástere radikálisan beszűkült. Az 1980-as évek második felében, az államszocialista gazdasági rendszer felbomlásával elindultak a reformtörekvések és újra létrejött a könyvvizsgálat intézményrendszere. 1997-ben elfogadták a 1997. évi LV. törvényt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről.


A törvény elfogadásával az Országgyűlés elismerte a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé tette, hogy tagjaik – a maguk választotta testületek és tisztségviselők útján – a törvények által meghatározott ügyeiket meghatározzák, valamint szakmai, gazdasági érdekeiket a közérdekkel összhangban képviseljék, és így is hozzájáruljanak a nemzetgazdaság fejlődéséhez.


19 megyében és a fővárosban működnek területi szervezeteink. Az Elnökség 16 tagú, amelyet az elnök vezet. A szakmai munka a három alelnök, az öt szakmai bizottság (Szakértői, Etikai, Felvételi, Oktatási és Minőség-ellenőrzési Bizottság), valamint a hét szakmai tagozat (Igazságügyi Könyvszakértői, Pénz és Tőkepiaci, Költségvetési, Adó-, Könyvelői, Natúra és Informatikai Tagozat) között oszlik meg. A kamara operatív feladatainak a vezetését a főtitkár látja el.


A Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és tagjaira évek óta fokozatosan nehezedő nyomás hárul. Az uniós és a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelő jogharmonizáció során 2007-ben újrakodifikálták a könyvvizsgálói törvényt, kétszeresére emelve a kötelező könyvvizsgálat árbevétel-határát (50 millió forintról 100 millió forintra). Az újrakodifikált LXXV. törvény megerősítette a kamara jogállását, kibővítette szakmai és hatósági feladatait.


A kamara feladatai

  • a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése
  • a könyvvizsgálók névjegyzékbe, a könyvvizsgáló társaságok nyilvántartásba vétele,
  • a kamarai tagok és a nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságok tag- és névjegyzékének hivatalos közzététele,
  • az okleveles könyvvizsgálók képzésével, képesítésével összefüggő vizsgaszervezési feladatok ellátása
  • a könyvvizsgálók működési körébe tartozó törvények és jogszabályok véleményezése
  • a nemzeti könyvvizsgálati standardok meghatározása és közzététele
  • a könyvvizsgálók kötelező továbbképzése
  • könyvvizsgálati munka minőség-ellenőrzése
  • az etikai szabályok közreadása és azok betartatása
  • a könyvvizsgálattal összefüggő szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítség nyújtása
  • szakmai állásfoglalások kiadása


A kamara célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Szakkönyveket, módszertani útmutatókat, segédleteket ad ki, különböző szakmai rendezvényekkel, országos konferenciák megrendezésével segíti elő a szakma fejlődését.
  • Dolgozik a szakma társadalmi presztízsének növelésén, és tervezi, hogy a vállalkozók részére ismertetőket, tájékoztatókat ad ki a megbízók és a könyvvizsgálók közötti kapcsolatok javítása érdekében.
  • Részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói és számviteli szervezetek munkájában, a megszerzett ismeretanyagot közreadja könyvvizsgálói részére.

Nemzetközi kapcsolatok


A Magyar Könyvvizsgálói Kamara teljes jogú tagja a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC), az Európai Könyvvizsgálók és Számviteli Szakemberek Szövetségének (FEE). Képviselteti magát a FEE Tanácsában és a FEE kis- és közepes méretű könyvvizsgáló társaságok fórumában.


A kamara számos ország szakmai szervezeteivel kötött együttműködési megállapodást, képviselőink rendszeres résztvevői és előadói a nemzetközi szakmai konferenciáknak.


A kamara törvényességi felügyeletét a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja.


Taglétszám adatok
Természetes személyek száma 5.302 fő
– ebből aktív 3.013 fő
– ebből felfüggesztett tagsági viszony 2.289 fő
Társaságok száma 3.055 db