Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (MSZÜK)magyar_cimer


ALAPADATOK
Kamara elnevezése Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
Cím 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14.
Honlap www.szabadalmikamara.hu
E-mail ugyvivo@szabadalmikamara.hu
Telefon +36 (1) 302-7959
Fax +36 (1) 302-7959
Elnök Dr. Török Ferenc
Alapítás éve 1996. október 30.

 


 

Történeti előzmények

Ha a mai fogalmainkból indulunk ki, akkor a szakma „születésnapjának” 1896. január 1-jét tekinthetjük. Ugyanis ezen a napon lépett hatályba első szabadalmi törvényünk, az 1895. évi XXXVII. törvény, amelynek 27. szakasza szerint a "szabadalmi hivatal előtt felek képviselésére csakis ügyvédek és a hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivők vannak jogosítva". Ezzel a törvény létrehozta a szabadalmi ügyvivői intézményt a XIX. század végén. Mint látható, a törvényalkotó már több, mint száz évvel ezelőtt felismerte, hogy a szabadalmi ügyek intézését célszerű olyan szakemberekre bízni, akik jogi jártasság mellett műszaki képzettséggel is rendelkeznek. A szabadalmak megsemmisítésére és megvonására irányuló perekben a törvény ügyvédi képviseletet írt elő, ami annyit jelent, hogy ebben az időben a szabadalmi ügyvivők képviseleti jogköre szűkebb volt, mint az ügyvédeké. Idővel világossá vált, hogy a bírósági ügyek kezelésébe is célszerű bevonni a szabadalmi ügyvivőket, így manapság a szabadalmi ügyvivők bíróságok előtt is eljárhatnak a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos jogvitákban.

Már az 1895. évi XXXVII. törvény is nagy hangsúlyt fektetett a szabadalmi ügyvivők képzésére. A törvény 28. szakasza rögzítette, hogy külön rendeletben kell megállapítani a szabadalmi ügyvivők által leteendő vizsga tárgyát, az eskü mintáját, továbbá a szabadalmi ügyvivők elleni fegyelmi eljárás szabályait. E felhatalmazás alapján jelent meg a Szabadalmi Közlöny első számában a kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 4791. eln. számú rendelete a szabadalmi ügyvivőkről.

Nagyot ugorva az időben említjük meg, hogy lényeges változásokat hozott az 1970. január 1-jén hatályba lépett második szabadalmi törvényünk, az 1969. évi II. törvény. Ez széleskörű képviseleti jogosultságot rögzített az Országos Találmányi Hivatal [OTH; későbbiekben Magyar Szabadalmi Hivatal (MSzH), illetve manapság Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH)], illetve a bíróságok előtti eljárásokban. A szabadalmi ügyvivők képzését, illetve nyilvántartását az OTH végezte, az esküt az OTH elnöke előtt kellett letenni.

A szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezete kialakulásának első lépései is erre az időszakra vezethetők vissza. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület kebelén belül 1969-ben hozták létre a Szabadalmi Ügyvivők Körét, amely hasonló módon működött, mint az egyes szakosztályok.

Komoly változást az 1989-es rendszerváltozás hozott. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény tette lehetővé, hogy a szabadalmi ügyvivők 1989-ben Szabadalmi Ügyvivői Kamara néven saját egyesületet hozzanak létre. Ez az egyesület 1997. január 22-én kimondta a feloszlást, miután előzőleg megalakult a köztestületi Szabadalmi Ügyvivői Kamara. Ennek jogszabályi alapját a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény biztosította, ami a harmadik szabadalmi törvényünkkel (1995. évi XXXIII. tv.) egy időben, 1996. január 1-jén lépett hatályba.

A törvényi előírásoknak megfelelően a köztestületi Szabadalmi Ügyvivői Kamara (2003-tól: Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara) 1996. október 30-án alakult meg. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulásáról és a megválasztott tisztségviselőkről közlemény jelent meg a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1996. évi 11. számában.


A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara működése, feladatai

A szabadalmi ügyvivők mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi jellegű – különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész, matematikus vagy fizikus – egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú képesítéssel rendelkeznek, továbbá iparjogvédelmi és ahhoz kapcsolódó jogi területen képzett és vizsgázott szakem­berek, akik tevékenységüket a szellemi termékek oltalmának megszerzése, illetve a megszerzett jogok érvényesítése és védelme érdekében fejtik ki.

Tevékenységük az iparjogvédelmi oltalmi formákon kívül (oltalmi forma pl. a szabadal­om, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom, védjegy és földrajzi árujelzők) kiterjed a szerzői jogra, továbbá a jogszerzés mellett a bíróságok előtti jogérvényesítésre is. Az említett jogérvényesítési tevékenység jellemző példái a megsemmisítési eljárások, illetve a bitorlási perek.

Összegzésként elmondható, hogy a Kamara tagjai kiemelt szerepet játszanak a modern gazdaságok alapkövének tekintett innovációs folyamatokban, mivel tevékenyen vesznek részt az innovációban érdekelt vállalkozások piaci kizárólagosságának megszerzésében, annak fenntartásában, illetve esetenként az alaptalanul fennálló gátló jogok lebontásában.

Magyarország 2003. január 1-től csatlakozott az Európai Unió tagországait tömörítő Európai Szabadalmi Egyezményhez; a Kamara tagjai közül sokan egyben euró­pai szabadalmi ügyvivők, akik eljárásra jogosultak az Európai Szaba­dalmi Hivatal előtt.

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Ka­mara vezeti a magyar szabadalmi ügyvivők, irodák és társaságok névjegyzéke mellett a Magyarországon állandó vagy eseti szolgáltatást nyújtó közösségi ügyvivők névjegyzékét, ezenkívül előtte tesznek esküt a végzett szabadalmi ügyvivők, továbbá etikai és fegyelmi szabályzata betartatásával ügyel a szakma hírnevére.

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Ka­mara aktívan tevékenykedik a szabadalmi ügyvivő jelöltek képzésében, illetve tagjai továbbképzésében. Tagjai részt vesznek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam oktatásában előadóként, illetve a Kamara két tagot delegál a vizsgabizottságba.


A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara szervezeti felépítése

A Kamara tisztségviselőit és egyéb szerveit 3 évente választja meg a Kamara Közgyűlése.  A Kamara szervei a Közgyűlés, az Elnökség, a Fegyelmi Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság. A Közgyűlés vagy az Elnökség egyéb bizottságokat és munkabizottságokat hozhat létre.

  • A Kamara tisztségviselői az elnök, a két alelnök és a pénztáros. Az Elnökség az elnökből, a két alelnökből, a pénztárosból és további öt tagból áll, és két póttagja van.
  • A Fegyelmi Bizottság elnökből, öt tagból és két póttagból áll. A Fegyelmi Bizottság elnöke, tagja és póttagja nem lehet elnöke, tagja vagy póttagja az Elnökségnek vagy a Számvizsgáló Bizottságnak.
  • A Számvizsgáló Bizottság elnökből, két tagból és egy póttagból áll. A Számvizsgáló Bizottság elnöke, tagja és póttagja nem lehet elnöke, tagja vagy póttagja az Elnökségnek.

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara saját etikai és fegyelmi szabályzattal rendelkezik.


A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Ka­mara nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Ka­mara elsősorban a környező országok kamaráival tart szorosabb kapcsolatot, köszönhetően a gazdasági fejlettség hasonló szintjéből származó érdekazonosságoknak.

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Ka­mara tagja továbbá a számos európai kamarát összefogó nemzetközi szervezetnek, a CNIPA-nak (Committee of National Institutes of Patent Agents).


Taglétszám adatok
Természetes személyek száma 244 fő
     – ebből aktív 117 fő
     – ebből felfüggesztett tagsági viszony 127 fő
Társaságok és irodák száma 16 db