A rendezvényt megnyitotta és a résztvevőket köszöntötte dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamaraés a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének elnöke, valamint dr. Gáts Andrea, az MSZKSZ főtitkára.
Elnök úr megnyitójában kiemelte, hogy a szakmai kamarák együttműködésének története immár 20
éves. Visszatekintésében felelevenítette az együttműködés kezdeti lépéseit, a szövetség kialakulásáig
vezető utat, kiemelte a közös célokat és eredményeket, hangsúlyozva az eltelt évek során kialakult jó
gyakorlatokat.
2003. november 25-én tizenegy szervezet részvételével került megrendezésre a Magyar Szakmai
Kamarák Együttműködési Fóruma, mely igen rövid idő alatt tizenkét főre bővült és az összetartozás és
együttes fellépés kifejezéseként munkájukat szövetségi formában hivatalosan is bejegyeztették (2005.).
Az ünnepélyes alakuló ülésre 2006. június 6-án került sor az Építészek Házában. E széles rétegek érdekét
megjelenítő ernyőszervezet kezdeti céljaival összhangban azóta is politikamentesen, a tagokat érintő
általános szakmai kérdésekkel foglalkozik. Tevékenységi körébe tartozik a tagjait képviselő szervezetek
és azok szakmagyakorlói társadalmi súlyának és elismertségének növelése, valamint a szervezetek
közötti információcsere lehetőségének biztosításával az érintett kamarák érdekérvényesítő
képességének javítása.
A kezdeti lépéseket követően 2019-től a rendszeres találkozók mellett évente egy alkalommal
konferencia keretében is megvitatják a tagok a kamarákat érintő aktualitásokat, működésük egyes
kérdéseit, a jogalkotásban történő részvételt, a szakmaterületük szabályozásában történt változásokat,
valamint a szakmai érdekek képviseletének lehetőségeit.
A szövetségi együttműködést a tagok sokszínűsége és identitása mellett erősíti az is, hogy rendszeresen
bukkannak fel olyan témák, ahol a közös egyeztetések kifejezetten hasznosan és előre mutatóak
minden résztvevő számára.
AZ ELHANGZOTT ELŐADÁSOK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA
Digitális Állampolgárság Program – Szép Kristóf szakértő tanácsadó, DÁP és IdomSoft
A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy felhasználóbarát alapokra helyezze a
közigazgatást és megteremtse az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit az
állampolgárok számára. A program technikai megvalósításának alappillérei a felhasználói élmény
biztosítása, a felhő technológia alkalmazása és az állami adatvagyon hasznosítása. Mindehhez a
működési és szabályozási (jogi) környezet megteremtése elengedhetetlen volt, melynek kezdeti lépését
a digitális állampolgárság törvény biztosította. Az ütemterv alapján 2026-ra az állampolgárok szinte
minden közigazgatást érintő ügyet képesek lesznek online -elsősorban hordozható eszközökön- intézni.
A rendszer használata -letölthető APP formájában- az állampolgárok számára ingyenes és önkéntes lesz.
A négy fő szolgáltatás típus az
– azonosítás – személyes azonosítással egyenértékű,
– aláírás – minősített teljes bizonyító erejű magánokirat,
– ePosta szolgáltatás -rendezett kétoldalú kommunikáció, valamint
– eFizetés – elektronikusan teljesíthető díjfizetés (pl. közterhek, bírság, díjfizetés).
Az egyszerű alkalmazást segítik az u.n. „életeseményekhez kapcsolódó szolgáltatások”, melynek
keretében a rendszer egyes állampolgári életesemények (pl. gyermekszületés, lakás- vagy
gépjárművásárlás, nyugdíjazás) kapcsán komplexen vezet végig az eseményhez kapcsolódó ügyintézési
folyamat egyes lépésein és azok sorrendjén.
2025 júniusától a rendszerbe az állami szereplőkön túl törvényben nevesített szervezetek is
bekapcsolásra kerülnek.
Az előadó kérdésekre adott válaszaiból kiderült, hogy a rendszer felállítása adatkoncentrációt a jövőben
sem jelent majd, azonban a rendelkezésre álló állami adatok jelenleginél jobb összekapcsolódását igen.
Fentieken túl tisztázásra került, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér nem kerül
integrálásra az új rendszerbe, az a jövőben is függetlenül működik majd, azonban a digitális
állampolgársági azonosítóval ez a felület is elérhetővé válik. Szükséges annak tisztázása, hogy a szakmai
kamarákat, mint köztestületeket a jogszabály nevesíti-e a 2025-ben bevonásra kerülő szervezetek
között.
Aktuális adózási változások – Besesek Botond helyettes államtitkár, Pénzügyminisztérium
Az előadó röviden bemutatta az adózási rendszer 2010 óta tartó átalakulásának folyamatát, mely
elsőként új korszakot nyitott a személyi jövedelemadózásban (pl. egykulcsos adó, családi kedvezmény,
társaságiadó csökkentés), ami 2013-ban folytatódott az új típusú kedvezmények bevezetésével
(kedvezményes kisvállalati adók, munkahelyvédelmi kedvezmény), majd 2014-16 között a gazdaság
fehérítésével (közvetlen adatszolgáltatási rendszerek, online pénztárgép, EKÁER, elektronikus fizetési
rendszerek, …). A kezdeti lépések eredményeképpen 2017-től elindulhatott a hosszú távú, kiszámítható
adócsökkentés és az eSZJA, valamint 2019-től a munkapiaci kedvezmények megerősítése (nyugdíjasok
járulékmentessége, kedvezmények a munkapiacra visszatérőknek). A 2021-2022-es éveknek a gazdaság
újraindítását kellett szolgálni, azonban e mellett is fontos maradt a családbarát adórendszer
megerősítése. A 2020-2024-es időszak fő célkitűzése az adminisztrációcsökkentés, mely az
adóigazgatás digitális átállását jelenti (eNAV).
Az adópolitika három fő célja a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás megőrzése illetve növelése,
valamint a családok segítése. Ennek eszközei a szabályok és az adminisztráció egyszerűsítése, az
adócsökkentés, főként a munka közterheinek csökkentése, a kevesebb, de hatékonyabban begyűjtött
adó és az ezek teljesítését segítő ösztönzőrendszer, a jogsértők hatékony kiszűrése mellett a jogkövető
álampolgárok partnerként kezelése, valamint a nemzetközi adózásban a versenyképesség növelése.
Az elmúlt bő egy évtizedben az adórendszer súlypontjának eltolódása figyelhető meg a munkát terhelő
adók felől a fogyasztási típusú adók irányába. Az összteher nagysága mellett az adórendszer szerkezete
kiemelten fontos, hiszen
– a fogyasztási adók kevésbé gátolják a befektetéseket és megtakarításokat, így a növekedés
szempontjából kedvezőbbek,
– a nyereségadók, elsősorban a beruházások támogatása révén, hozzájárulnak a termelékenység
növekedéséhez,
– a munkajövedelmet terhelő adók elsősorban a munkába lépési és munkaintenzitásra
vonatkozó döntések befolyásolása révén visszafogják a gazdasági teljesítményt.
Fentiek figyelembevételével az adórendszer legfontosabb prioritása a versenyképesség növelése. E cél
megvalósítása folytán a 9%-os társasági adó az EU-ban a legalacsonyabb, a jövedelemadó egykulcsossá
vált, a vállalatoknak a kifizetett osztalék, kamat és jogdíjkifizetéseit nem terheli forrásadó, a cégeket
nagyvonalú beruházásösztönzők (fejlesztési adókedvezmények, fejlesztési tartalék) segítik, jogdíj-
kedvezmények épültek be a rendszerbe, valamint kedvező minimumadó-sztenderdek kerültek
kialakításra.
A fokozatosan egymásra épülő intézkedések látványos eredményeket hoztak a gazdaságfehérítés
területén. A hazai áfa-rés folyamatosan csökken, így a költségvetés jelentős plusz bevételhez jut, ami
többlet további adókulcsok csökkentését teszi lehetővé.
Az előadó végezetül kiemelte az idei őszi-téli adó javaslatok néhány fő elemét, mint –
– a 2024 januárjától induló eÁFA rendszert,
– az USA egyezmény felmondásához kapcsolódó adómódosításokat,
– a 2025-tól várható eNyugta rendszert,
– A CSDR irányelv hazai átültetését,
– a KIVA átalakulását követően azonnal választható KIVÁ-t, valamint a
– visszaváltási díj bevezetését és a
– járulékszabályok és más részletszabályok egyszerűsödését.
A kamarák törvényességi felügyelet gyakorlásának keretei – dr. Gáts Andrea főtitkár, MSZKSZ
Az előadó tájékoztatása alapján a szövetség tagjai a törvényességi felügyelet eljárásai, intézkedései
tekintetében minimális tapasztalattal rendelkeznek. Általánosan elterjedt, hogy e területen a
minisztériumok jórészt rutin feladatokat látnak el, bírósághoz alig néhány esetben fordultak.
Az eljárások kereteire, módjára részletszabályok nem kerültek megfogalmazásra, holott ezek egyben
garanciális biztosítékot is jelentenének a kamaráknak. Felhívja a figyelmet arra, hogy bár az évek során
jelentős változások a szabályozásban nem voltak, egyes elemek módosulása mégis hangsúlyos
változásokat hozott. Ilyen például az, hogy a miniszter a szabályzatok egyes részeit, módosítását
önmaga nem, csak bíróság útján semmisítheti meg, holott ez egyes kamaráknál régebben
megtörténhetett.
Példaként említésre került a felügyelőbiztos kijelölésének kérdése, ahol részletszabályok hiányában a
bírói ítéletben kell mindenre kiterjedően rendezni az eljárás menetét és a hatásköröket.
Összességében elmondható, hogy fentiek miatt a köztestületi per új kategóriát jelent a bírói
gyakorlatban, melyre vonatkozóan tapasztalattal a bírói karból igen kevesen rendelkeznek.
Mindezek után kamarákra lebontva, felügyeleti szerv szerinti csoportosításban röviden bemutatásra
került mely törvényi felhatalmazás alapján, ki, milyen feladatok tekintetében milyen hatáskörrel rendelkezik, mint felügyeleti szerv. Az Agrárminisztérium két kamarát, a Magyar Állatorvosi és a Magyar
Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát felügyeli, a Belügyminisztérium a Magyar Egészségügyi
Szakdolgozók Kamarájának, a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, az Orvosi Kamarának, valamint a
Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamarának a felügyeleti szerve. A Magyar Építész
Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara felügyeleti szerve az Építési és Közlekedési Minisztérium. Az
Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a Magyar Ügyvédi
Kamara, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tartozik, a Pénzügyminisztérium a Magyar
Kövvizsgálói Kamarát felügyeli.
Az előadó előadásában kiemelt néhány, az átlagtól eltérő szabályozási elemet. ilyen volt például, hogy
a közjegyzők díjszámítását és illetékességi területét törvény szabályozza, valamint, hogy a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének személyét megválasztása után a miniszter hagyja jóvá.
Kamarai kommunikáció – alapvetések – dr. Hankó Zoltán elnök, Magyar Gyógyszerész Kamara
A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szervezetük kommunikációját mutatta be rövid kitekintéssel az
azt befolyásoló környezetre, mely közül meghatározóak a Kamara, a gyógyszerész szakma, a
gyógyszertárak valamit a gyógyszercégek jogi szabályozásának elmúlt 40 évben történt változásai. Ezen
időszakban jelentősen megváltozott a gyógyszertárak tulajdonosi összetételére vonatkozó szabályozás,
megjelentek a gyógyszertárláncok, változott a társasági formára vonatkozó szabályozás és ez mind
befolyásolta a szakmagyakorlók életét. A gyógyszerészi kompetenciák 2006-ig fokozatosan
visszaszorultak és ezt a negatív tendenciát 2006-ban egy további, radikális kompetencia megvonás
követte. Ezzel a szakmától lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban addig elismert
gyógyszerészi kompetenciát megvontak.
Mindezek eredményeképpen a Kamara 2007-től Kompetencia-rendezési programot indított, melyet a
Gyógyszerészet folyóirat 2008 márciusi számában ismertettek először a szakmagyakorlók széles körével.
Az itt megfogalmazott kilenc pont (tulajdonosi program, felelős vezetői státusz rendezése, személyei
jog rehabilitálása, gyógyszerészi jogkörök rendezése, gyógyszerészi expediálás megújítása,
gyógyszerészi gondozás/adherenciafejlesztés, minőségbiztosítás gyógyszertári megújítása, magisztrális
gyógyszerkészítés visszaszorulásának fékezése, szakgyógyszerészi kompetenciák rendezése) csokorba
foglalta a gyógyszerész szakma és a gyógyszertárak szakmai és működési problémáinak teljes körét.
Ezen kilenc pont eredményes rendezése napjainkig tart, bár közülük sok területen már komoly
előrelépés, illetve megoldás született. Az eltelt időben új kihívások is megjelentek, melyekkel immár 14
elemre bővült a program (digitalizáció/telemedicina /mesterséges intelligencia, „vidékfejlesztés”, on-
line tér, adatfelhasználás és adatvédelem).
A gyógyszerpiaci ellátási lánc főbb szereplői és azok viszonya jelentős hatással vannak a
gyógyszertárakra, ezért röviden bemutatásra került ez a terület is. Ahhoz, hogy a gyógyszerpolitikai, a
szakmapolitikai, a logisztikai, valamint a társadalompolitikai elvárások harmonikusan illeszkedjenek
egymáshoz ahhoz szakmai, gazdasági és tulajdonosi integritás szükséges.
A folyamatos kommunikáció és párbeszéd érdekében a Kamara számos kommunikációs felületen jelen
van. Az országos szervezet a kamarai tagoknak havonta papír alapon ingyenes Gyógyszerész Hírlapot ad
ki, nyitott és zárt faceboook csoportot működtet, YouTube csatornája van, emellett honlapjukon
keresztül és -azoknak akik feliratkoztak- kéthetente Elektronikus Hírlevélben is megosztják az új híreket,
információkat. Emellett a területi szervezetek vezetői külön tájékoztatást kapnak, valamint a tagok felé kiküldendő anyagokkal is segíti őket az országos kamara. A területi szervek többsége szintén rendelkezik
saját honlappal és önálló facebook oldallal, valamint mindegyikük küld ki a tagjainak hírlevelet.
2010 elején került megfogalmazásra a gyógyszerészek 12 pontja „Mit kíván a magyar gyógyszerész?”
címmel, mely azóta is vezeti a tisztségviselőket munkájuk során. 2020-ban megfogalmazásra kerültek a
gyógyszerész szakma önérték-tudata, önvédelmi reflexei, önreflexiós képessége főbb elemei az iparra,
a kórházakra, a közforgalomra és az élet minden területére vonatkozóan.
A Magyar Gyógyszerész Kamara kommunikációs munkabizottsága 2023-ban elfogadta a „Kamarai
alapvetések 10 pontban” c. dokumentumot mely a Gyógyszerész Hírlap belső borítóján folyamatosan
elérhető, mert úgy érezték, hogy -bár tisztújítás előtt áll a szervezet- fontos tisztázni kik ők, mik a céljaik
és feladataik. Az egyes pontokhoz gondolatébresztő megjegyzéseket is megjelentetnek.
Összességében bár az előadó szerint a visszajelzések alapján sokan elégedetlenek a Kamara belső
kommunikációjával, mégis eredményesnek tartja ezt a típusú interakciót, mert a tisztújítások kapcsán
elkötelezett személyek kerültek megválasztásra, akik a fő célok és értékek iránt elkötelezettek.
Kerekasztal beszélgetés – kamarák kommunikációs tevékenysége – Balogh Zoltán elnök, Magyar
Egészségügyi Szakdolgozói Kamara; Horváth Sziklai Attila főtitkár, Magyar Gyógyszerész Kamara;
Tutervai Mátyás alelnök, Magyar Építész Kamara
A Kerekasztal beszélgetés keretében a résztvevők az MSZKSZ főtitkára, dr. Gáts Andrea moderálásával,
az előző előadásra építve, a saját szervezetük kommunikációs gyakorlatába engedtek betekintést. A
vezetett társalgás lehetőséget biztosított arra, hogy a kamarák ilyen irányú tevékenységei közötti
hasonlóságok és különbségek jól kidomborodjanak. Egyértelműen kiderült, hogy különböző szakmák
képviselőinek megszólítása, eltérő problémák kezelése egyenmegoldásokkal nem lehetséges, a
lehetőségek közül minden szervezetnek a hozzá leginkább illeszkedő formát kell megtalálnia. Az is
tisztán megmutatkozott, hogy a digitális, internetes kapcsolattartási formák, felületek iránti igény nő a
tagságban, ezek túlsúlya mára egyértelmű. A célzott és gyors megszólítással valamint a rövid, tömör
gondolat-megfogalmazással lehet -ma már jórészt okoseszközökön keresztül- elérni és érdemben
leginkább megszólítani a tagságot.
Kamarák befektetési lehetőségei – Miszori Ildikó könyvvizsgáló, Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Az előadó általános pénzügyi alapismeretek (befektetés, megtakarítás, nyereség, stb.) átadását
követően áttekintette a jogszabályi hátterét annak a kérdésnek, hogy a Kamarák végezhetnek-e
befektetési tevékenységet. Ennek vizsgálatakor figyelembe kell venni a köztestületeket alapító külön
törvényi előírások mellett az államháztartási törvény módosításáról szóló 2006. évi LXV törvényt,
valamint a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait. Emellett a Tao törvény, a Civil törvény és a
479/2016. Korm. rendelet előírásaira is tekintettel kell lenni.
A köztestületeket alapító külön törvények meghatározzák a feladat és hatásköröket. Az alapszabály –
egyebek mellett- a gazdálkodásra vonatkozó kereteket is ad. A 479/2016. Korm. rendelet értelmében a
Kamarának a könyvvezetés során el kell különítenie a rá vonatkozó, sajátos gazdálkodási jogszabályban
meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály alapján meghatározott
vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket, ráfordításokat (költségeket) és kiadásokat. Az
alaptevékenység a Kamarát alapító törvényből vezethető le. Vállalkozási tevékenység az, mely kívül esik
a közfeladat körén, de a Civil törvény alapján nem minősül vállalkozási tevékenységnek az
ingatlanhasznosítás bevétele és a befektetési tevékenység bevételei (kamat, osztalék, árfolyamnyereség).
Kérdésként merül fel, hogy a befektetési tevékenység eredménye TAO köteles-e. A TAO törvény
értelmében (9-12.§) vizsgálni kell, hogy végeztek-e vállalkozási tevékenységet, ha igen azzal
kapcsolatban számoltak-e el bevételt, illetve költséget, végeztek-e az adóévben ingatlan hasznosítással
kapcsolatos tevékenységet (ingatlanszerzés, használat átengedés vagy átruházás) amit az
alaptevékenység keretében számoltak el. Összességében az adóalap a vállalkozási tevékenység adózás
előtti eredménye a +- korrekciós tényezőkkel.
A befektetési eszközök választásakor mérlegelni szükséges a befektetés célját (tőkemegőrzés, növelés,
jövedelemszerzés), horizontját (ami alalatt készek vagyunk a tőkét befektetésben tartani) és a
kockázattűrő képességet (mennyi kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni). A kockázat (piaci, adós,
likviditási, kamatláb, inflációs) kezelésének mindenkori eszköze a diverzifikáció.
A Kamarák számára ajánlott befektetési stratégia az alábbiakban foglalható össze:
– kockázatkerülés (átgondolt, konzervatív befektetési stratégia, cél a tőke megőrzése)
– likviditás biztosítása (mindig legyen likvid eszköz a gyors reagálásra, kötelezettségteljesítésre),
– portfolió diverzifikálása (piaci ingadozások hatásainak minimalizálása),
– konzervatív befektetések választása (kevéssé kockázatos állampapírok, minősített kötvények,
stabil nagyvállalatok részvényei)
– hosszú távú befektetési horizont (tagi érdekek figyelembevétele).
Minden döntés előtt figyelembe kell venni, hogy
– magas hozam mögött gyakran magas kockázat rejlik,
– a nem ismert és ezért nem vagy nem megfelelően értékelt kockázatok a legveszélyesebbek,
– a befektetési forma kiválasztásakor figyelembe kell venni a kockázati szintet és olyat választani,
ami a Kamara pénzügyi stabilitásának megőrzésével és a hosszú távú célokkal összhangban van,
– befektetési döntések meghozatala előtt ajánlott független szakértő tanácsát kikérni.
