A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) alapításának éve 1996.
Elnöke: Schváb Zoltán Gábor
A szakértői bizonyítás jelentőségének növekedése szoros összefüggésben áll azzal a fejlődési folyamattal, amely a tudomány és technika terén, valamint ennek hatására a társadalomban az elmúlt évtizedekben végbement. Ennek eredményeként nőtt a különleges szakértelmet igénylő területek száma, a társadalmi viszonyok egyre bonyolultabbá váltak, amely az igazságszolgáltatásban úgy jelent meg, hogy a peres és hatósági eljárások tárgyi és szerkezeti összetétele jelentős változáson ment át. Jellemzővé vált a jogi problémáknak más szakmákhoz tartozó kérdésekkel való összefonódása és emiatt megítélésük egyre nehezebbé válása. Ezzel párhuzamosan a bírósági eljárásokban megnőtt az igény a modern természettudományok eredményeinek a bizonyítási eljárásban történő felhasználása iránt.
A fent írt új tendenciák olyan minőségi változásokat idéztek elő a bírósági és hatósági eljárásokban,
különösen a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amelyek egyre több országban tették szükségessé
e jogintézmény minden részletre kiterjedő, átfogó elemzését és újraszabályozását, erre tekintettel az
Országgyűlés 2016. április 26-án fogadta el az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX.
törvényt (a továbbiakban: Szaktv.). Az új jogszabály „egybefésülte”, „kódexesítette” az igazságügyi
szakértőkre, intézeteikre és érdekvédelmi szervükre vonatkozó joganyagot.
A MISZK az igazságügyi szakértői tevékenység támogatásával, a szakmai és fegyelmi elvek meghatározásával és érvényesítésével, a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el. Az igazságügyi szakértők a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy más hatóság, megbízás alapján pedig bármely állampolgár és szervezet számára szakvéleményt készítenek, hogy speciális szakértelmükkel hozzájáruljanak az ügyek felderítéséhez, a tényállások érthetőbbé tételéhez, illetve valamely szakkérdés eldöntéséhez.
Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.
A Szaktv. értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet erre feljogosított természetes személy (igazságügyi szakértő), gazdasági társaság és szolgáltató, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szervezet, továbbá a külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv végezhet.
A Kamarával kapcsolatos bővebb információ a www.miszk.hu weboldalon található.
