A Magyar Állatorvosi Kamara az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló és köztestületi formában működő szakmai szervezete, amelyet a magyar Országgyűlés az 1995. évi. XCIV. törvénnyel alapított meg. A törvény felhatalmazása alapján a Kamaránk 1996. május 16-án alakult meg.
A Parlament 2012. július 12-én fogadta el a köztestületünk működését szabályozó új törvényt (2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről).
Kamaránk taglétszáma évek óta 2.800 fő körül mozog. A Magyar Állatorvosi Kamarának csak természetes személyek lehetnek a tagjai, intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok nem lehetnek a tagjai.
Kamaránk kettős szakmai feladatkört lát el, egyrészt bekapcsolódik az állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezi és intézi az állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, valamint szakmai támogatást nyújt a szolgáltatói tevékenységet végző állatorvosok számára. Az államtól átvett közigazgatási, illetve szakmai feladatként részt vesz járványvédelemmel összefüggő szervezési feladatokban, elvégzi a szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok regisztrálását, nyilvántartását, kiadja az állategészségügyi szolgáltató engedélyeket (ún. praxis engedélyeket), megalkotja az állatorvosi tevékenység általános szakmai és etikai szabályait.
A kamara általános szakmai érdekképviseleti feladatát végzi, amikor részt vesz az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotásban, valamint az állatorvos képzés, szakképzés, szakmai továbbképzés követelmény-szintjének kialakításában.
A Magyar Állatorvosi Kamara olyan köztestület, amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve lát el mind általános szakmai érdekképviseleti, a szakmai önigazgatás keretében pedig közigazgatási feladatokat. A kamara szervezeti felépítésének kialakítása a képviseleti demokrácia szabályainak megfelelően, az alulról felfelé történő felépítés elveit követi.
A Magyar Állatorvosi Kamarának jelenleg 17 önálló területi szervezete van. A területi szervezetek alap esetben a megyék szerinti felosztásban működnek (16 megyében, illetve a fővárosban), míg négy dunántúli megye (Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyék) kamarai szervezetei – élve az új törvény adta lehetőségükkel – 2012. végén Pannon-régió területi szervezet néven egyesültek. A területi szervezetek egyesülése számos hatékonyság növelő szervezeti és adminisztratív változtatást tett lehetővé.
A Magyar Állatorvosi Kamara jogalanyiságát a területi szervezetek, valamint az országos szervezet jogalanyisága testesíti meg, amelyek összekapcsolódását a képviseleti elven felépülő szerveződési modell biztosítja. A kamarai feladatok zökkenőmentes ellátását részben a megyei alapon szerveződő területi szervei, részben az országos szervezete gyakorolja, az egyes szintek közötti harmonikus együttműködési rendszer keretében. Az egyes szervek által ellátandó feladatokat, valamint azok egymás közti kapcsolatrendszerét részben a kamarai törvény tartalmazza, részben az Alapszabály rendezi. A Kamara ugyanis a törvény és az országos küldöttközgyűlés által elfogadott Alapszabálya szerint működik.
A Kamara Alapszabálya tehát a működés szempontjából hangsúlyos, ezáltal biztosított az állatorvosi hivatás gyakorlóinak a kamarai törvényben elismert joga a szakmai önkormányzathoz.
A Magyar Állatorvosi Kamara megalakulása óta építi nemzetközi kapcsolatait. Tagjai vagyunk például a Magyar Állatorvosok Világszervezetének és az Európai Állatorvosok Szövetségének (FVE) is. Képviselőink mindig is aktív munkát végeztek a nemzetközi szervezetekben. Így nem meglepő, hogy az Európai Gyakorló Állatorvosok Szervezetének (UEVP) 2009-2013 között dr. Pintér Zsolt személyében, magyar elnöke volt!
Nemzetközi kapcsolatainkon belül különösen hangsúlyosak a régiós kapcsolatok. A Magyar Állatorvosi Kamara elnökének kezdeményezésére 2013 októberében Visegrádon a „visegrádi négyek” (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), illetve öt további régiós ország (Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia és Szlovénia) állatorvosi kamarai elnökeinek részvételével tartott konferencia és együttműködési megállapodás hozta létre ezt a szakmai érdekegyeztető fórumot.
Konkrét állatorvosi szakmai ügyekkel összefüggésben merült fel az a gondolat, hogy a magyar állatorvoslás érdekeinek európai szintű érvényesítéséhez a Kamarának szövetségeseket kell találnia. A magyar elnök úgy gondolta, hogy a közös vagy hasonló történelmi múltból adódó hasonló jellegű gondjaik miatt a környező országok állatorvosi kamarái lehetnek a természetes szövetségeseik. Az elképzelés egyértelműen sikert aratott, a csoportosulás Kelet-, Közép- Európa jelentős szakmai érdekegyeztető fórumává vált. A csatlakozott országok állatorvosi kamarái a fórumon egymással egyenrangúak, de valamennyi résztvevő elismeri azt, hogy az egyeztető fórum motorja a Magyar Állatorvosi Kamara. A bázis minden évben ősszel a visegrádi találkozó, év közben pedig a tagországok valamelyikében tartanak egyeztető tanácskozást.
A Visegrád Vet Plusz ország-csoport (mint a földrajzi régiónk állatorvosi kamaráinak együttműködési fóruma) fő célja Közép-Kelet-Európa állatorvosainak közös képviselete az európai szervezetekben, a közös célok meghatározása és közös lobbizás ezek érdekében, többek között az Európai Állatorvos Szövetségben (FVE), amely az Unió Bizottságának is szakmai tanácsadó testülete.
Az együttműködési fórum fontos célja tudatosítani a társadalomban, hogy az állatorvosok korszerű és hozzáértő szakmai munkája nélkül nem létezhet élelmiszer-biztonság, nincs modern mezőgazdaság és közegészségügyi biztonság.
Napjainkban különösen fontos a régiónkon belüli állatorvosi szakmai együttműködés, mert Európa kapujában olyan nagy gazdasági kárt okozni képes állatbetegségek jelentek meg (bőrcsomósodás-kór, afrikai sertéspestis), amelyek ebben a régióban soha nem fordultak még elő. Mindezek felértékelik és hangsúlyossá teszik a Kelet-, Közép-európai országok állatorvosi összefogásának jelentőségét.