1875 óta az ügyvédi kamarák folyamatosan működnek.
Működés törvényi alapja: 2017. évi LXXVIII. számú az ügyvédi tevékenységről szóló törvény. (Üttv.)
A kamara tisztségviselői:
- Elnök: dr. Havasi Dezső
- Az elnök helyettesei: dr. Becker Tibor, dr. Csere Bálint, dr. Halmos Tamás, dr. Kovács Kázmér, dr. Szecskay András, dr. Tóth M. Gábor
- Főtitkár: dr. Holczer Ferenc
- Titkárok: dr. Reiniger Balázs, dr. Török Ferenc, dr. ifj. Vég Tibor
A kamara fő feladatai
A törvény a Magyar Ügyvédi Kamara feladatairól az alábbiak szerint rendelkezik:
155. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel
a) gondoskodik az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,
b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,
c) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
d) vezeti az ügyvédi kamarai nyilvántartást, továbbá biztosítja az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai feltételeket,
e) gondoskodik a képzési helyek akkreditációjáról,
f) összeállítja a szakmai képzések ás továbbképzések tematikáját,
g) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn, valamint
h) ellátja a jogszabályban és a szabályzataiban meghatározott feladatokat.
A törvény által meghatározott szabályzatok az alábbi felsorolásban szerepelnek, az előírás szerinti 35 szabályzaton felül, további mintegy 10 szabályzatot alkotott meg a Magyar Ügyvédi Kamara.
158. § (1) A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik
1. az ügyvédi hivatás és az ügyvédi tevékenység magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
2. az ügyvédi tevékenység gyakorlója névhasználatáról,
3. az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó reklámra vonatkozó követelményekről,
4. a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
5. az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről,
6. a kamarai tagdíj összegéről és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara közötti megosztásáról,
7. a kirendelhető ügyvédek jegyzékéről, valamint a kirendelt ügyvédek kijelöléséről,
8. a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
9. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók fogadalmáról,
10. az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságának szabályairól,
11. a kamarai tisztségviselők választásáról, delegálásáról és visszahívásáról,
12. az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,
13. a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,
14. a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,
15. az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó által kötött együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeiről,
16. az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult által szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus ügyintézés céljából történő elektronikus okirati formába alakítása technikai feltételeiről, az eredeti okiratok és mellékleteik – az ügyvédi tevékenység folytatása, szüneteltetése során és megszüntetését követő – őrzésének részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,
17. az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról,
18. az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges elektronikus ügyintézési feltételekről,
19. az ügyvédi és ügyvédasszisztensi tevékenység kamarai hatósági ellenőrzésének részletes szabályairól,
20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról,
21. az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről, annak a nyilvántartásáról, a továbbképzés keretében elfogadható képzések, szakmai és tudományos tevékenységek követelményrendszeréről, valamint engedélyezésük, illetve elfogadásuk rendjéről,
22. az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének szabályairól, az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak, az ügyvédjelöltek és jogi előadók ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint az ügyvédi kamaráknak az ügyvédjelöltek és jogi előadók képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól,
23. a külföldi ügyvédi joggyakorlat elfogadásának a feltételeiről,
24. az ügyvédi tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, a fiókiroda nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért kérhető felügyeleti díj legmagasabb összegéről, valamint az egy címre bejelentett irodával, fiókirodával vagy alirodával rendelkező ügyvédekre, illetve ügyvédi irodákra vonatkozó eltérő szabályokról,
25. az ügyvédjelöltek, jogi előadók és alkalmazott ügyvédek foglalkoztatásának feltételeiről,
26. a 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tagdíj- és egyéb tartozás mértékéről,
27. az ügyvédi társulásra és az ügyvédi irodaközösségre vonatkozó részletes szabályokról,
28. a kamarai jogtanácsos által végzett okiratszerkesztés és ellenjegyzés szakmai követelményeiről, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének az okiratszerkesztés és ellenjegyzés tekintetében igénybe vett munkavállalójával szemben támasztott követelményekről,
29. a közvetítői eljárásról és a közvetítői eljárás költségeiről,
30. más EGT-tagállamok ügyvédi nyilvántartást vezető szerveivel való kamarai együttműködésről,
31. az ügyvédi letéti tevékenység kamarai hatósági ellenőrzése során a számlavezető megkeresése során alkalmazandó elektronikus űrlapról,
32. a fegyelmi büntetésként alkalmazható pénzbírság felhasználásáról, valamint
33. a regionális fegyelmi bizottságokra vonatkozó részletes szabályokról,
34. az ügyvédi tevékenységet gyakorlók, valamint az ügyvédasszisztensek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos szabályokról,
35. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról,
36. minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.
A kamara szervezete
Magyarországon jelenleg 12.500 ügyvéd dolgozik, akiknek a munkáját közel 6000 ügyvédjelölt és 500 alkalmazott ügyvéd segíti. 2018. január 1-jétől a kamara tagja az a korábban jogtanácsosi vagy jogi előadói munkakörben dolgozó személy, aki a kamarába felvételét kérte. Jelenleg ezek száma 2500-3000 fő. A kamarai jogtanácsosok egyik része állami, illetve önkormányzati munkatárs, másik része a versenyszférában dolgozik.
Az ügyvédi kamarák a fővárosban és a megyékben területi kamaránként működnek. Az ügyvédek a területi kamarának a tagjai, mely kamara első fokon határoz minden olyan ügyben, ahol közigazgatási jogkörben jár el (pl. tagfelvétel, törlés), és fegyelmi ügyekben. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége illetve Fegyelmi Bizottsága bírál el. A jogerős határozat ellen az arra jogosult a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
A kamara kapcsolatai
A kamara széles körű belföldi és külföldi szakmai kapcsolatokat tart fenn, elsősorban a különböző igazságszolgáltatási hivatásrendekkel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részvételi joggal bír az Országos Bírói Tanács munkájában.
A Magyar Ügyvédi Kamara teljes jogú tagja az Európai Uniós Országok Ügyvédi Kamarai Szövetségének (CCBE).
