Magyar Országos Közjegyzői Kamara

MOKK_logo

ALAPADATOK
Kamara elnevezése Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)
Cím 1026 Budapest, Pasarét út 16.
Honlap www.mokk.hu
E-mail mokk@mokk.hu
Telefon +36 (1) 489-4880
Fax +36 (1) 356-7052
Elnök Dr. Tóth Ádám
Alapítás éve 1992
Taglétszám adatok Természetes személyek száma: 974 fő
(ebből közjegyző: 313 fő, közjegyző helyettes: 470 fő, köjegyző jelölt: 191 fő)

Törvényi meghatározottsága

Dr. Tóth Ádám, elnök

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény hozta létre, amely előírta, hogy az országos kamarát és a területi kamarákat a törvény hatálybalépését követő (1991. november 1.) három hónapon belül meg kell alakítani. Ilyen előzmények után a MOKK – a magánközjegyzők tevékenységének megkezdésével egyidejűleg – 1992. január 1. napján alakult meg.

Felépítése

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.

Magyarország területén 5 területi kamara működik:

  1. a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,
  2. a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,
  3. a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,
  4. a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,
  5. a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék

illetékességi területén.

Erre figyelemmel a MOKK-nak 5 tagja van.

Ugyanakkor a területi közjegyzői kamarát az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotják.

Jelenleg az országban összesen 313 közjegyző (11 tartós helyettes), 470 közjegyző-helyettes és 191 közjegyzőjelölt működik

Működése, feladatai

Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

  1. jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
  2. meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
  3. meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
  4. szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,
  5. központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását és a zálogjogi, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartást,
  6. ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
  7. egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,
  8. felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,
  9. statisztikai adatszolgáltatást végez,
  10. működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,
  11. nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról,
  12. pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,
  13. e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,
  14. a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,
  15. kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt,
  16. vezeti az elektronikus letéti tárat,
  17. egységes ügykezelő alkalmazást működtet, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére

Nemzetközi kapcsolatai

A magyar közjegyzőség tagja az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsának (CNUE) és a Latin Típusú Közjegyzőségek Nemzetközi Uniójának (UINL). A CNUE jelenleg 22 teljes jogú taggal rendelkezik, melyhez a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2004. május 1-jén csatlakozott. A civil szervezetként működő UINL 1948-ban, Buenos Airesben alakult meg, 19 tag részvételével. Az UINL-nek jelenleg 87 tagja van. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 1992 óta vesz részt az Unió munkájában. Feladata a közjegyzőség képviselete nemzetközi intézményeknél, együttműködés és részvétel a nemzetközi intézmények munkájában, jogtudományi kutatás, különösen a közjegyzőséggel kapcsolatban. Az UINL elősegíti a közjegyzők és a közjegyzőségek együttműködését, a rendszeres információcserét, támogatja az újonnan kiépülő latin típusú közjegyzőségeket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tagja továbbá az Európai Közjegyzői Hálózatnak, a Francia-Magyar Bizottságnak, illetve a Közép-Európai Közjegyzői Együttműködésnek is (Hexagonale).

Kiadványai

Közjegyzők Közlönye

A közjegyzőség első jogi kiadványa, a Királyi Közjegyzők Közlönye 1895-ben indult útjára. Célja, hogy a közjegyzői réteg szakmai fóruma legyen, a közjegyzői gyakorlatban előforduló kérdésekkel, problémákkal foglalkozzon és elősegítse az egységes közjegyzői gyakorlat kialakulását, megerősödését. Főszerkesztői Charmant Oszkár, Schilling Rudolf, Holitscher Szigfrid, Fekete László és Szemerjay Petrán Tibor voltak.

A közjegyzői eljárások joga 1945-től fórum nélkül maradt. A Közjegyzők Közlönye – mely a Királyi Közjegyzők Közlönyének szerves folytatása – elsősorban a közjegyzőket érintő jogi kérdésekkel foglalkozik.