Történeti előzmények:
A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény hozta létre, amely előírta, hogy az országos kamarát és a területi kamarákat a törvény hatálybalépését követő (1991. november 1.) három hónapon belül meg kell alakítani. Ilyen előzmények után a MOKK – a magánközjegyzők tevékenységének megkezdésével egyidejűleg – 1992. január 1. napján alakult meg.
Taglétszám:
A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.
Magyarország területén 5 területi kamara működik:
- a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,
- a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,
- a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,
- a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,
- a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék
illetékességi területén.
Erre figyelemmel a MOKK-nak 5 tagja van.
Ugyanakkor a területi közjegyzői kamarát az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotják.
Jelenleg az országban összesen 3135 közjegyző, 47258 közjegyző-helyettes és 19234 közjegyzőjelölt működik
Főbb feladatok:
Az országos kamara jogai és feladatai különösen:
- jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
- meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
- meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
- szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,
- központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását és a zálogjogi, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartást,
- ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
- egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,
- bíróság, más hatóság, ügyész, közigazgatási szerv, köztestület, közjegyzői önkormányzati szerv, közjegyző felkérésére szakvéleményt ad
konkrét ügyben, - statisztikai adatszolgáltatást végez,
- működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,
- nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról,
- pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,
- e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,
- a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,
- kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],
- vezeti az elektronikus letéti tárat,
- egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, tudományos és történelmi, valamint statisztikai célú kezelésére.
Szervezeti felépítés: – A MOKK Hivatala és a MOKK Levéltára
