Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)

Történeti előzmények:

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény hozta létre, amely előírta, hogy az országos kamarát és a területi kamarákat a törvény hatálybalépését követő (1991. november 1.) három hónapon belül meg kell alakítani. Ilyen előzmények után a MOKK – a magánközjegyzők tevékenységének megkezdésével egyidejűleg – 1992. január 1. napján alakult meg.

Taglétszám:

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.

Magyarország területén 5 területi kamara működik:

• a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,
• a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,
• a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,
• a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,
• a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék

illetékességi területén.

Erre figyelemmel a MOKK-nak 5 tagja van.

Ugyanakkor a területi közjegyzői kamarát az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotják.

Jelenleg az országban összesen 315 közjegyző, 342 közjegyző-helyettes és 158 közjegyzőjelölt működik

Főbb feladatok:

Az országos kamara jogai és feladatai különösen:

• jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik az előkészítésükben, különösen a közjegyzőket érintő kérdésekben,
• meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
• meghatározza az országos kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,
• szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn,
• központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást,
• ellátja a közjegyzők képviseletét a belföldi és külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,
• egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és a területi kamarák közötti vitás ügyekben,
• felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben,
• statisztikai adatszolgáltatást végez,
• működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,
• nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról,
• pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzésére, vagy a letétkezelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt keletkezett és a közjegyző vagyonából nem fedezhető károk legalább részbeni megtérítésének fedezésére alapot képez vagy felelősségbiztosítást köt,
• e törvényben vagy más jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok ellátásához közjegyzői hozzájárulás fizetésére kötelezi a közjegyzőt,
• a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez,
• kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt.

Szervezeti felépítés: – A MOKK Hivatal és a MOKK Levéltára

A MOKK nemzetközi kapcsolatai:

• A Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója (UINL)
• Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE)
• Közép-Európai Közjegyzői Együttműködés (Hexagonale)
• Európai Közjegyzői Hálózat (European Notarial Network)